Előnyben a könnyűszerkezetes épületek - Épületfizika

A Saint-Gobain családi ház épületfizikai vonatkozásai: a páratechnikától a hőtechnikáig 

A könnyűszerkezetes építési mód több szempontból eltér a hagyományosnak nevezett, nedves építési technológiától. Számos cikk és értekezés született a témában különböző paraméterek összehasonlításáról, mind gazdasági és építészeti vonatkozásban. A továbbiakban egy kardinális témával, a könnyűszerkezetes épületek épületfizikai adottságaival folytatjuk StarHouse sorozatunkat.   

A könnyűszerkezetes technológiával legyen az fa- vagy fémvázas megoldás, gyorsan és egyszerűen hozhatunk létre komfortos élettereket. Ám a közel nulla energiaigényű, vagy annál jobb energetikai besorolással rendelkező épületek esetében, a kivitelezés során felhasznált anyagok minőségén és a fegyelmezett használaton nagyon sok múlik. Az épületek tervezésekor (vagy hagyományos épületek könnyűszerkezetessé történő adaptációjakor) a tartószerkezeti méretezést követően, érdemes hőtechnikai szempontból felülvizsgálni a csomópontokat.  

Páratechnika


Az belső terekben keletkező pára, filtrációval vagy diffundációval távozik az épületből. Egy acél vagy favázas szerkezetben kimelten fontos, a falakban lévő szigetelés pára elleni védelme, ezért a belső oldalon kötelező jelleggel elhelyezett páratechnikai fólia minősége, az egész épület értékére kihat. A páratechnikai fóliák -egyenértékű légréteg vastagságuk (Sd) szerint- 10m-es értéknél párafékezőnek/párazárónak tekinthetők. Általános jellemzőjük azonban, hogy a deklarált értékük nem változik, ami a szerkezetbe bejutó pára utáját a beltér felé (pl. nyáron) engedné kiszellőzni. Az ISOVER VARIO KM duplex fólia anyaga ezzel szemben, a relatív páratartalom és a nyomás függvényében változtattja a pórusméreteit, így az Sd értéke 0,3-5 m között változik. 

A képen képernyőkép, tervezés látható

Automatikusan generált leírás

Ez a téli időszkban párazárást, míg a nyári időszakban páraátersztő képességet jelent, így a mögöttes szerkezetek az átjutott nedvességet le tudják adni a beltér felé.  

 A tartószerkezetek külső és belső borítására, több anyag is szóba jöhet. Az egyik legelterjedtebb az orienált farostlemez, melyek páradiffúziós ellenállása (típustól függően) relatív magas µ170 (~), így az egyenértékű levegőréteg vastaga kb.=3m-nek felel meg (lemez vastagságtól függően). Ha elfogadjuk azt az állítást, miszerint belüről kifelé haladva érdemes gyengíteni az anyagok diffúziós ellenállását, akkor a GlasrocX építőlemez, melyet könnyűszerkezetes StarHouse külső borítására is alkalmazunk praktikus választás, hiszen egyenértékű levegőréteg vastagsága mindössze Sd=0,22m. A teljes rétegrend, így a GlasrocX lemezen készült ISOVER kőzetgyapot alapú hőszigeteléssel és a weberpas topDRY vékonyvakolattal, páraellenálás szempontjából rendkívül kedvező konstrukciót eredményez.  

Hőtechnika  

Az építészeti koncepció kialakításakor, az egyszerű forma és relatív zárt kubatúra, energetikai szempontból előnyös. Az erkélyek és teraszok (kilógó elemek) szakszerű hőszigetelése, a hőhídhatások csökkentése miatt, külön odafigyelést igényelnek. Egy acélváz esetében például a lemezalaphoz készült szerelőbeton hosszabbra engedése, ugyan kényelmesebbé teszi a lemezalap zsaluzatának elkészítését, de a térelhatároló falak szakszerű (hőhídmentes) szigetelését megnehezítheti és nemkívánt hőhidak kialakulásához vezethet. A folytonos termikus burok a könnyűszerkezetes koncepciókban is könnyedén kialakítható, akár padlástérben létre jövő fűtött és fűtetlen tér esetében is (kk kép) A falakban és födémeken használt ISOVER uniroll (0.036 W/mK), illetve DOMO PLUS (0.038 W/mK) szigetelések a tervezett vastagságban kiváló komfortérzetet biztosítanak. A GlasrocX térelhatároló falszerkezet kiegészítő ISOVER fassade (0.035 W/mK) külső oldai szigeteléssel U= 0,21 W/m2K rétegtervi hőátbocsájtással rendelkezik a csökkentő tényezők figyelembevétele mellett.